Vannak olyan pillanatok amikor azt kívánom, bár vissza tudnám pörgetni az időt. Nem sokkal, csak pár perccel, nappal vagy héttel. Mert már tudom, hogy amit elmismásoltam, az megbosszulja magát. A gyermeknevelésben a legkönnyebb és legnehezebb tanács ami adható és kapható, hogy légy következetes. Ez egészen addig megy, amíg valami tényező közbe nem szól. Pl. már őrülten kell pisilni, és ha nem adod oda a toronyórát lánccal a kicsinek, ott fog üvölteni a wc ajtóban. Ismerős, ugye?!
Van néhány olyan kellemetlenné váló de kötelező fogás amit a kicsiken egyszerűen szeretettel de határozottan végig kell vinni. Muszáj fürödni, hajat mosni, de adj' Isten fület is, alsó tájékokat, pelenkát cserélni, letörölni a maszatot és még sorolhatnám, ami tortúrává válhat. Nálunk már volt fürdési sírás és pelenkázási undor is, leküzdöttük. Az időszakos orrszívás gyötrelmei bármit teszünk, visszatérnek. De minden szülőnek acélozni kell a szívét és a karját, hogy igenis megcsinálja amit meg kell. De figyelni kell az egyensúlyra, mert a kicsi és a rossz zsaru szülő is kiakadhat.
1) Vikivel volt egy olyan pelenkázási probléma, hogy sikított, nem akart lefeküdni, nem hagyta a pelus cserét. Ez még az is lehet, hogy életkori sajátosság az után, hogy fel tudnak állni, nem tudom. De másnál is jelentkezett. Volt anyuka aki azt mondta, hogy így ő nem teszi tisztába a kicsit, amíg a pelenka bírja. Ezt szerencsére megoldottuk állva pelenkázással és mondókázással, és a test részeinek tanulásával, pocak puszikkal.
2) Egy ideig olyan üvöltéssel járt a fürdés, hogy szerintem az egész sor alattunk felettünk visszhangzott. Ezt sok játékkal, néhány közös fürdéssel és - valószínű hogy megcsúszott a kádban és megijedt - a bizalom visszaépítése után szintén megoldottuk, de Viki azóta nem fekszik el a kádban. Így a hajmosás nehéz, bár a sampon könnymentes. De nem szabad kihagyni vagy butítani a fürdést, mert a pelenkázás miatt hatványozott a pirosodás, hólyagok és a gombás fertőzés lehetősége.
Erről mindig az jut eszembe, hogy rákszűrésre mentem, és az akkori nőgyógyászomnál előttem egy kislány volt. Sírt, sikított, és csak lestem, hogy miért lehet itt. Megkérdeztem a dokit, hogy mi a baj? Szervi? Azt mondta, nem, hanem a kicsi pelenkás, nincs megfelelő higiénia mert hisztizik, és emiatt olyan masszív gombája van, hogy hetek óta kezeli. Na, ezt nem akarom akkor sem, ha átmenetileg üvölt Viki alvázmosáskor!
3) A fogmosás napi egyszer történik (tudom, hogy kétszer kellene! de egy fél felmentésem van, mert ezt a fogkrémet napi egyszer ajánlják) de sikítás, szájkifeszítés közeli művelet közben történik, mert nem tartottam a napi gyakorlatot. De az sem elég, hogy ráhagyom a kicsire mindig, hogy csak rágjon kettőt a fogkefén.
4) Az orrszi szót meg már meghallja és sír, eltakarja az arcát. Pedig nem úgy esünk neki mint egy vadállat, de már érti, megérti, rossz neki és ellenkezik. De ha nem akarjuk, hogy arcüreg gyulladása legyen a betapadt takonytól, muszáj.
5) Szóval a legrosszabb, a hajmosás most olyan probléma ami miatt én kiakadtam. Miki fürdet, de én mosok hajat Vikinek. Eddig még a samponozásig jók voltunk, és csak a leöblítés volt gázos. Aznap este viszont amikor Viki meglátta, hogy én megyek fürdetni, tehát biztos lesz hajmosás is (ami egyébként nem lett volna) teli torokból sírt és sikított, felállt, hogy ő aztán nem fürdik velem. Képzelhetitek, hogy megszakadt a szívem.
Ez annak a folyománya, hogy "jaj, óvatosan mossuk az arcát, sok víz ne érje", "jaj,hát ha most kimarad a fülmosás, nem baj", nem muszáj elfeküdni a kádban, és ez mind mind olyan engedmény, ami átmenetileg könnyít a dolgunkon, de összegyűlik és utána csak a vesződség van.
Ezt most nem azért írtam le, hogy azt olvassátok ki a sorokból, hogy én egy gonosz és vádaskodó dög vagyok, vagy mert Miki nem jól fürdet. Szeretem Vikit is, Mikit is, aki gondoskodó és nagyszerű apa! Mindenki a legjobbat akarja a gyerekének, szereti, óvja, gondoskodik róla. De úgy szeretjük ezt a kislányt, hogy amikor MINDKETTEN megtesszük neki a magunk engedményét, a végén úgy is mi járunk pórul.
Tehát kedves szülők, legyünk következetesek! (Jaj, ma hasmosás nap van! )