A kukta szó hallatán sokaknak a retró dolgok jutnak eszükbe, pedig vannak modern, csillivilli kukták is!

Kiskoromban mindig misztikus köd - és gőz :-) - övezte a kuktafazekat, amikor láttam, hogy anya főz benne. Izgalmas, de félelmetes is volt hogy fütyül és szórja a gőzt, hogy még megközelíteni sem szabad, mert extra veszélyes. Anyukám mindig nagyon-nagyon vigyázott, hogy a kíváncsi kölykei nehogy megégessék magukat vele. Szó mi szó, tényleg odafigyelést igényel, de mi nem?! Egy sima lábossal, fazékkal, sütővel is megfelelő odafigyeléssel kell dolgozni. A legtöbb háztartási baleset a konyhában történik, ezt egyszerűen tudomásul kell venni. De az biztos, hogy amióta nekem megvan a saját kuktám, sőt, mióta Viki is a családunk tagja, a jóbarátból legjobb és nélkülözhetetlen társ lett!

Aki beszélt velem már valaha kicsit többet a főzésről, az tudja, hogy nagy kukta fan vagyok. Lehetnék a reklámarcuk is, de én akár már hittérítő is lehetnék ezen a téren. Imádom! Hogy miért? Néhány egyszerű kulcsszóval el is tudom intézni, aztán jöhetnek a részletek!

Gyors, egyszerű, egészséges!

Aki már próbálta a sütőzacskót, tudja, hogy a felfúvódott kupolában ott áramlik a gőz és sokkal gyorsabban megfő-megsül benne az étel, mint egyébként. Ugyanez igaz a letakart fazékra is, de ott a hézagos zárás miatt más a helyzet. A kuktában magas gőznyomás uralkodik, a felesleg távozik a szelepen át. Gyakorlatilag gőzölésről beszélünk, minimális víz felforralásával. Mert a kuktában ennyi a zöldségek vagy a rizs készítése. A víz forrásáig, tehát a kukta fütyüléséig kell hevíteni, utána lekapcsolod, és a forró gőz elvégzi a munkát. Hány percről beszélünk, amíg felügyelni kell? kb 5!

Viki mellett, és úgy egyáltalán kisgyermek, munka, család mellett kevés ideje van az embernek. De akkor is jó valami finom, egészséges ételt enni. Leveshez, főzelékhez, körethez, egytálételhez a kukta tökéletes. Arra kell figyelni, hogy maximum a 2/3 részig szabad pakolni, illetve felönteni, hogy maradjon hely a gőznek. Ezután helyesen le kell zárni, és a füttyszótól számítani a főzési időt. Viki sokszor a kis etetőszékből vagy a hátamról a hurciból asszisztál a főzésnél. Előkészítek mindent, beszórom a kuktába, lecsukom, fütyül, lekapcsolom alatta a gázt és kész. Amikor otthagyom, mindig figyelek, hogy belső lángrózsán legyen, senki ne érje el, ne lehessen meglökni, megégetni magunk vele. Amikor már magától ki lehet nyitni, eléggé lehűlt és lement a nyomás, akkor ellenőrzöm az ételt. Ilyenkor kell megkeverni a rizst, tarhonyát és visszacsukni, hogy a felszabaduló gőz még dolgozzon. Ilyenkor ismét magas a nyomás a főzőedényben.
Ha nagyobb darab húst vagy sertést, marhát főzök, akkor már előveszem a táblázatot és a kukta fütyülése után takarékon addig főzöm, amit a javaslatban írtak.

Ebből a szempontból én Horváth Ilona szakácskönyvét használom, annak a 34. oldalán olvashatsz a kuktáról és utána a főzési időkről. Az alábbi linken található pdf is ezt tartalmazza KATT és nézd meg a dokumentum 13. oldalán.

Ugye, milyen egyszerű? Eddig féltél kuktát használni? Nyugi, Csajszi! Nem vagy egyedül! Próbáld ki anyukádnál vagy ismerősödnél, bele fogsz szeretni!